Összesen 11 hektáron termelünk szőlőt a borvidéken, nagy részt Paloznakon, de Csopakon, Balatonfüreden, a Tihanyi Belső-tónál is találhatóak ültetvények, a régió legjelesebb dűlőiben.
A Sáfránykert dűlőről származik a dűlővel megegyező nevű, dűlőszelektált olaszrizlingünk, a Kékfrankos alapanyagát a Tihanyi Belső-tónál található kékfrankos ültetvények termése adja. Feltámasztottuk Alsóörs régi történelmi területeit is, újraálmodva azok egykor virágzó szőlőskertjeit. Az új telepítés eredménye a jövő évi, 2014-es termésben mutatkozik majd először.
A birtok hatalmas fejlődésen esett át a 2013-as évben. Területeinket folyamatosan korszerűsítjük, a támrendszereket újra építjük. 3 éven belül szeretnénk elérni az évi 80 ezer palackot, hogy stabil résztvevői lehessünk a magyar borpiacnak. 2014-ben is is nagy erőkkel folytatjuk az elkezdett munkát, új telepítések és új területek bevonásával. Kuriózum, hogy a 2013-as évből termett Pinot Blanc szőlőnkből tradicionális pezsgőt készítünk, mely a reményeink szerint 5 év érlelődés után fog piacra kerülni.
A borvidék
A Balatonfüred-Csopaki borvidék a Balaton északi partján, Zánkától Balatonalmádiig húzódik. Fontosabb községei között említhetjük a névadó Balatonfüred és Csopak mellett Paloznakot, Lovast, Felsőőrsöt, Szentantalfát és Balatonszőlőst.
A terület földtani felépítése igen komplex képet mutat. Legidősebb képződménye a szilur korú átalakult (metamorf) fillit-pala. A közberétegződött idős vulkáni kőzeteken jó minőségű bor terem Lovas és Alsóörs határában is. A palára a felső perm korú, jellegzetesen vörös, szárazföldi eredetű Balaton-felvidéki homokkő települ, amely kovasavban és vasoxidban gazdag, vörös talajokat produkál (Lovas, Csopak, Balatonfüred). Efölött az alsó és középső triász változatos karbonátkőzeteit találjuk, amelyeknek mészben gazdag málladéka a vályogos talajt fehérre színezi. A csopaki és balatonmelléki borok jellegzetes, markáns savtartalma ennek a meszes talajnak a hatását tükrözi. Tájképileg vonzó látvány a vörös és fehér talaj színkombinációja.
A terület jellegzetes fehérbor-szőlői az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály és az utóbbi évtizedekben a sauvignon blanc és a chardonnay. Vörösbort csak kivételesen termelnek (pl. a Tihanyi-félszigeten kékfrankos, cabernet franc, zweigelt, merlot, pinot noir, stb.)
A területen két – mondhatni önálló – borstílus különböztethető meg. A Balatonfüredi tájegység (ide tartoznak a balatonszőlősi borok is) borai testesebbek, tüzesebbek, magasabb extrakttartalommal bírnak. E borokat kifinomult ízlésű kóstolók gyakran rezeda illatúnak írják le.
A másik tájegységben a csopaki rizlingek jellegzetesen elegánsak, finom savaik összetettek, de soha nem durvák. Itt a borok tartózkodóbbak, és ha azonos alkohol- és savtartalmat is tételezünk fel, karcsúbban, könnyedebbek. Ez természetesen nem a sovány löszös-homokos talajok borának könnyedsége, hanem a lendületes savak adta élénk savérzet eredménye. Nem véletlen, hogy a Csopak-berekháti dűlő olaszrizlingjeivel csak a szentgyörgyhegyiek tudnak vetélkedni.
A Csopaki
A Csopaki a Balaton egyik ikonikus borfajtája, a borvidéki összefogás szimbóluma. A név Csopakról származó bort jelöl, mely kategória helyi védettséget élvez.
Az országban egyedülálló módon itt a bor földrajzi megjelölése egyetlen szőlőfajtához kötött. A borvidéki szabályozás szerint ugyanis csak az a bor viselheti a Csopak vagy Csopaki védett eredetmegjelölést, mely színtiszta olaszrizling és a bor alapanyagául szolgáló szőlő Csopak védett dűlőiből származik. A környék más szőlőfajtájának bora, illetve a csopaki bortermő körzeten kívülről származó olaszrizling a település nevét nem viselheti.
A kiemelt védettség egyik oka, hogy az olaszrizling Csopak környékének hagyományos és a mai napig meghatározó fajtája. A szőlő csopaki jelenléte mintegy másfél évszázadra tekint vissza, első írásos említése 1862-ből való. A századforduló környékén elterjedése rohamosan nőtt és hamar a csopaki szőlőhegyek legfontosabb elemévé vált. Onnantól kezdve az olaszrizling és Csopak neve egybeforrt.
A védettség másik oka, hogy a közvélekedés szerint borának elegáns arányaival, finom savaival és ásványos ízeivel a fajta az egyik legszebb arcát Csopakon mutatja meg.
Csopaki Kódex
A Csopaki Kódex az ország első és ez idáig egyetlen önkéntes eredetvédelmi rendszere, melynek fókuszában Csopak és hagyományos fajtája, az olaszrizling áll. Megalkotásának célja a csopaki bor minőségének magasabb fokú védelme valamint a hivatalos borvidéki szabályozás kiegészítése, hiányosságainak pótlása. A kódex védjegyével ellátott bornak az ország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelnie. A kódex négy pillérbe csoportosítva tartalmaz szabályokat, melyek kiterjednek a védett terület földrajzi kiterjedésére, a védett szőlők művelésére, a borászati munkára és a végső bor minőségére. A kódex külön kategóriában minősíti a dűlőmegjelölés nélküli és a dűlőmegjelöléses borokat.
A Homola Pincészenek 2013-ban a borvidéken egyedüliként sikerült arany-fokozatú Csopaki Kódex Olaszrizlinget megalkotnia, amely 2014 júniusában fog piacra kerülni korlátozott mennyiségben. Ez a bor a Csopaki Kódex szellemében készült, melynek célja az egyedülálló Csopaki, mint hagyományos borfajta jó hírének és kiváló minőségének védelme. A Homola Csopaki az első osztályú Hajnóczy dűlőről származó olaszrizling szőlőből készült, faélesztő nélkül, spontán élesztéssel, 500 literes tölgyfahordóban érlelve. Harmonikus, száraz olaszrizling, mely borban a savak és az alkohol egyensúlyra találnak, az olaszrizlingre jellemző illat- és zamatjegyeket finom ásványosság kíséri.
